Most egy kis White Strepes-ot hallgatok, mert jó. :)
Hogy miért is? Nemtudom. Szeretem bennük ezt a puritánságot, az egyszerűséget, a mármár nevetséges, de mégis jó egyszerűséget. Meghát, a körítést. És ez az imidzs, a hanghoz kapcsolt képvilággál meg egyenesen magával ragad! Tényleg bejön.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.