Üdv!

Háthát. Nemrég értem haza. Huh, kajálás volt! Apám nagynénje invitált minket egy klassz vacsorára, nevenapja alkalmából. Pörkölt, galuska, rétes, torta, minden volt.

Sulinak ma megint nem volt értelme. Színte semmi. Alig volt óra, filóra nem mentünk be szokásosan... Jó volt viszont, hogy Timpapa meghívott egy Lasagne-ra (köszi:) ) , aztán beültünk az egyetemre kávézni. Ott kedves Patríciáékka futottunk össze. Patri, plusz két másik lány: Zsuzsi és Heni. Évfolyamtársaim. Zsuzsival már beszéltem egy-két szót. Segített nekünk a kurzusfelvételnél anno pl, meg mittudomén. Patrival együtt lógnak mostanság... Heni pedig Zsuzsi barátnője. Lényeg, mi lényeg, hogy elmentünk a Hokedlibe, mert a kedves hölgyeknek inni támadt kedvük. Alkoholt! Délben! :) Komolyan mondom, kezdem szégyellni magam, hogy "milyen keveset iszok" a nőcikhez képest. Najó, nem, de tényleg... Elmentünk sámlizni tehát. Én, mint pincér, kikértem egy két piát: magamnak egy sört, Zsuzsikám egy "dupla-vodka-martinit" (!!!) ivott, lájtosan. Másik két hölgyemény meg vodkanarancsot. Ez az egyetem! Tiszta alkoholizmus! Késsz! :)

Mindegy, itt elvoltunk pár órát. Jókat röhögtünk ,az biztos. Főleg, hogy a végére, a Zsuzsi totál bekészült ! :D Legalábbis, láttam rajta.

Ezt muszáj volt leírni.

A másik, hogy valamelyik nap eszembe jutott két dolog. Egyrészt, a Dunántúli sláger c. mű, amely eredetileg Csókolom zenekar száma, de az Amorf Ördögök vitte színre tulajdonképp. ÉS a szöveg. Az utolsó versszak " egy férfi lép felém" során kívül, minthacsak rólam írták volna. Vagy mivan. Aktuálisabb nem is lehetne. És ez csak előbb esett le. :P

" Dunántúli Sláger1988.

Remegve várok, egy utcasarkon állok,
hiába keresem, nem látom őt,
őt, csak őt, csak őt keresem én,
mikor jön már végre énfelém!

A városban élek, egyedül vagyok,
járom az utcákat, rá gondolok,
ő, csak ő, csak rá gondolok én,
hogy szólítom majd a nevén!

Egy kocsmában vagyok, a pupilláim nagyok,
meresztem a szemem, nem látom őt,
őt, csak őt, csak őt kívánom én,
hogy, fogom majd átölelni én!

Szombat van este, a parton bolyongok,
lámpák, fényében utána kutatok,
őt, csak őt, csak őt imádom én,
mikor lesz már végre az enyém!

A hídon merengek, alattam a folyó,
egy férfi lép mellém, de nem hozzám való!
Fúj a szél, hajamra hull a hó,
szerelemben élni volna jó! "

www.youtube.com/watch

Aztán, a másik. Hogy én elkedegettem nyáron ezt a penfriendes dolgot. És most folytatom. Úgy, hogy beregisztráltam magam most. És többen rám is írtak. Egy Moszkvai csajszi mondjuk, kivel már több levelet váltottam. Tök jófej, érdekes élete lehet: Tadzsigisztánban született, 11 éves kora óta lakik Moszkvában. Érdekes ezek a dolgok.... :)

Z. Zoli