Minden, de minek ?!

Leírok 4 kis történetet, ami azt bizonyítja számomra, hogy van valamiféle sors. Vagy, egy olyan folyamat, amit csak körberajzolni és átsatírozni lehet, de kitörölni nem. A dilemma persze még mindíg tart, de ezek valahogy érdekesnek hatottak.

Mind az utóbbi 3 hétben történt, próbálom összeszedni a gondolatokat, és igőrendileg háturlórl kezdeni.

1. Tegnap voltam a csodálatos Habib Koité koncerten, a PTE orvosi aulájában, egyedül. Szerdán vettem jegyet a jegyirodában, mondom, erre a dologra valahogy nem kapós a baráti társaság, vagy ha igen, drágálják, stb... Ki akartam próbálni, egyedül egy koncertet. Oda is mentem hát, éppen 1 perccel kb a kapunyitás előtt. Benyomulok, nagyjából megjegyezetem, melyik helyet választottam ki a papíron, nomeg a jegyre is rá volt írva. Bal oldal, 15ös sor, 6os szék. Átkúszok a székek között, kicsit odébb, és belövöm kb azt a széksort, ahol leszek. Megpillantok egy embert, még senki nem ült sehol. Közeledek, akkor látom, hogy Tata, tehát Tamás az, egy "volt" csoporttárs az egyetemről ( ő még maradt), jóban voltunk/vagyunk, aztán ja... Megyek közelebb, köszönök neki, és mondom, hogy beengedne e. Elkezdett röhögni, vigyorogni, annyira meglepődött és örült, mondván, hogy "sohasem gondolta nkvolna, hogy itt összefutunk. Azt, hogy valamikor a közeljövőben, biztos. De hogy itt" ! Mondanom sem kell, hogy...az ő jegye ötös székre szólt, az ényem meg hát, ....a hatosra .

2. Talán hétfőn, vagy kedden, el kellett intéznem pár dolgot, papírmunka. Munkaügyi központ,blabla...meg melódiáknál egy jogviszony igazoló papírt kellett leadnom.

Ehhez jön egy kis kerettörténet: tavaly, úgy október környékén az egyetemen egy szemináriumi órámat nem az univ területén, hanem Pécs mellett, huh...már nem emlékszem, hol...egy kis faluban tartották. A profnak volt ott egy háza, fözött nekünk pöreszt, meg kaptunk pálinkát is, és körbevezettek a faluban, a múzeumaiban, illetve a támogatási rendszerekről szóltak, úgy egy-két órát. A lényeg az, hogy autóval mentem, és egy szintén egyetemen megismert lánnyal, Rékával előtte megbeszéltük, hogy akkor ő is jönne autóval velem. Rendben, persze. Noéshát, amikot találkoztunk, hogy felvegyem, volt vele egy hölgyi, Eszter, aki szintén a profhoz járt, és ő is szeretett volna velem jönni, és nem buszozni. Semmi akadálya nem volt ennek persze, még jött két srác, fullon volt az autó. Beszélgettem a lánnyal, ott is, hazafele is este, stb. Végülis, haza is vittem, ő meg megadta a számát. :) Lényegtelen... aztán, mondta, hogy másnap lesz a szülinapja, illetve este egy koncert, és blabla... Jó, másnak írtam neki egy sms-t, hogy boldog születésnapot,és hogy hol is lessz a koncert. Hát, valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva a mai napig nem írt vissza! :)

A lényeg most jön. Egy pár hónapig nem dolgoztam a Melódiák munkaszervezetnél, 3 hete kb azonban hívtak, szombaton, hogy hétfő-kedden lenne egy tescózás. Mondom, oké, csak nem tudom, hogy így passzívan lehet e... Aztán hétfő reggel hívom a TO-t, hogy mivan, nem veszik fel. Énmeg, lutria nem akartam elmenni dolgozni, mert azt mondták, ha nincs igazolás,nem fizetnek ki. Kössz. :) Felhívom őket, hogy ez van..őkmeg persze, hogy "ne csináljam ezt velük, biztos adnak igazolást,blabla"...és hogy adja az illető hölgy a kolleginájának, mivel ő is jogon van. Ott nyafogott nekem kb 10 percet a telefonban a lány, tökre felemelt hangnemmel...na szép.

Most térek rá arra, hogy hétfőn bemegyek a melódiákhoz. Be is mentem, kinyitom az ajtót, egy szőke lány gubbaszt az asztalnál, felnéz...és hát, perszehogy...az Eszter volt az. :) Az az eszter, aki annó nem írt vissza, ésatöbbiésatöbbi( akkor jöttem rá, hogy előtte ő rinyált nekem a telefonban is... ). Nem szóltunk egymásnak semmi, látszott rajta is, lerítt az arcáról, hogy tudja, ki vagyok, és mivan. Azt mondta, hogy csak tegyem le az asztalra a papírt, majd beviszi a rendszerbe. Próbáltuk elkerülni a szemkontaktust, és hát....kínos volt nekem is, pedig szerintem nem kellett volna. Nemtudom. Mindenesetre, nem tudom, milyen jelzés akart ez lenni az élettől, ha egyáltalán akart.

3. Ez pici, és nem is szól akkorát. Rámegyek egyik nap youtube-ra, kidob egy videót, valami rajzfilm. Rámegyek, és akkor hozta ki oldalt, az ajánlóban a Hódító hódokat is, amit ide is beraktam. Fogom, link át, és küldem msn-en Kéknek. Azt mondja, ez most hogy csináltam ?! Mondom, mit? Hát azt - mondja- , hogy a Bálint ( Benkő, a gitárosuk), 10 másodperccel előttem küldte ugyanazt a videót! :) Nekem ez is érdekes.

4. Úgy 3 hete történt. Apám külföldön volt, és ki kellett álljak az autójával az udvarból. Épp valahol voltam autóval, és a Parov Stelar nevű osztrák DJ-s formációtól hallgatom a Shine c. albumot, CD-n. Kiszállok, és ilyenkor a zene is elhallgat. Bejövök, leveszem apám kocsikulcsát, beszállok az autóba, bedugom a kulcson, indítok, és ott meg ilyenkor kapcsol be a fejegység. Rükkvertsz, és hallom, hogy a Butterfly-os szám megy a Parov Stelártól!!! Megállok, hogy most káprázik a fülem, vagy most mi az Isten nyila van. Ránézek a lejátszóra, és a petőfin épp ez a szám ment! Az a szám, ami az a szám után jött volna, aminél nálam megállt a lemez!!! Eszméletlen!

Érti ezeket a dolgokat valaki?!