Így kezdem. Hogy változások, mert...be kell valljam, radikális változásokat viszek véghez most az életemben. Én így látom jónak, hogy meg kell hozni ezeket a döntéseket.
Hogy miről beszélek? Arról, hogy, megcsináltam nagyjából ezeket a tanulós napokat ( 4kor nem volt energiám felkelni), és utolsó nap, csütörtökön rádöbbentem délután egy olyan dologra, ami már hetek óta buzog bennem, és ami most feltört. Ez a dolog pedig az, hogy beváltak egyes emberek meglátásai, mások jóslatai: a jog nem nekem való ! Ez nyílván elég közhelyes lenne így, de alapvetően így van. Leírom, miért.
Sok embertől hallottam már, hogy " Én már gyerek korom óta jogász szeretnék lenni" , "..igen, már egy jó ideje elhatároztam, hogy ide jövök, megcsinálom !". No, és én nem! Én úgy igazán, sosem határoztam el. Az, hogy egyáltalán ide jelentkeztem is talán valami butaság eredménye: jól néz ki az egyetem, biztos jó lesz ez a dolog, sok (bunkó) intelligens ember. Meg persze, nem utolsó sorban, "csak feküdni fognak nekem ezek a dolgok, érdekelni fognak, és meg is tudom csinálni" ! No, hát ez nem így lett.
A dolgok nem érdekeltek. Se úgy, hogy nem nagyon, se úgy...hogy egyáltalán. Szorgalmi időszakban küzködés az elalvás ellen majdnem minden előadáson. Sok, számomra feleslegesnek ható, tűnő dolog, tárgy, elmélet, eszmefuttatás, törvénykezés.
Aztán, mostanában a vizsgáimon is megmutatkozott a közöny a tárgyak felé, és az agyam nem erre való orientációja. Sorra sikertelenség, stb.
Most jutottam odáig, hogy nem ámítom magam tovább, és bevallom ezeket magamnak! Szóval, ennyi. Vége a jogászkodásnak. Vannak még vissza vizsgáim, 1-2-őt még meg is csinálok.
Ugye, itt jönnek a kérdések, hogy: Oké, hogy otthagyod, de ezek után hova? Mit ? Hogyan ?
Kéremszépen, földrajz a válaszom. A "miért fölrajz?" kérdésre a válasz az, hogy abból érettségim is van, érdekelt régen is, ma is, és tulajdonképpen mindíg is. A tavalyi ponthatárok alapján simán felvesznek. Remélem idén sem lesz másképp ! Egyébként, tavaly szüleim mondták, hogy miért nem megyek arra... én nem is tudom. Épp ma beszéltük, hogy ilyen idősen mennyire számít 1 év is . Bizony ...
A másik dolog, ami még változik. Az a tavaszom. Merthogyugye, mit is fogok csinálni én szeptemberig ?! Hát, ha nem is szeptemberberig, de június végéig tervezem, hogy dolgozok. Mégpedig, Németországban.
Február-márciustól Júni végéig nem itthon tehát. Ezek a tervek, és remélhetőleg, a valóság is. Most nem szeretnék bővebben írni a németországosdiról sem, mert fáradt vagyok. Sokmindenbe elfáradtam, még megpróbálok pár általános tantárgyat (közgáz, szoc. ) átvinni, tehát, még teljesíteni. Hátha.
Döbbenet! Csodálkozás! Váratlan! Eszméletlen! Ésszerű.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.