Huhbazki, nézek ki a fejemből. És, most puritánul mondom.
Most sorolgathatom, hogy megint "min mentem keresztül" tegnap, ma, a napokban. Kicsit meg is teszem.
Ami mondjuk nyomós, az talán a tegnapi Kispál koncert. Huh, huh, az bezony tetszett! Előtte Takáts Eszti sohanemlátott pszihedelik produkciója, aztán Zuboly, kicsit több elektrónikával. Aztán persze Bandiék a hegyről.
Kell az európai embernek a só, nincs mit tenni: Kispál táncolt, pódiumon, külön, zakótól megfosztva, robotosan, sztriptízesen.
Majd, Lovasi egy frakkot felkapva, a Forradalmár c. dallal elindított egy blokkot, aholis régi számok, új köntösben szólaltak meg. Jazz-esen !!! Érdekes, és vérfrissítő volt ! Remélem, lesznek még ilyenek. Bár, sok embernek nem tetszett, vagy mivan.
Huh. Muszáj leírnom, amit kifújok a számon, orromon.
Szóval, aztán. Reba ( egy lány, aki régen velünk lógott, aztán most valahogy megint megtaláltuk egymást...), úgy volt, hogy ittalszik nálam, mert volt ő is koncerten, és Mohácsi. Hát, végülis végigkocsmáztuk, ittuk, beszélgettük az éjszakát. Elment az első busszal haza. Énmeg, fél 7kor sikeresen le is tudtam fektetni magam.
Most ennyi. Az év utolsó postját mindjárt megírom. Beszámolós. Csak, hogy emlékezzek.
Lassacskán rá kell, hogy jöjjek, hogy jobb ez a blogosdi, mint a kavinton ...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.